FAQ

Gyakran ismételt kérdések

Mi is az a Bejelentővédelmi törvény (közismertebb nevén panasztörvény)?

A Bejelentővédelmi törvény alatt a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvényt értjük, amely az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 Irányelvének hazai végrehajtását szolgálja.

A törvény értelmében azok a foglalkoztatók, akik 50 főnél több személyt foglalkoztatnak (foglalkoztatott alatt értjük a természetes személyeket, akik a foglalkoztató számára és annak irányítása alatt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében, ellenérték fejében tevékenységet végeznek, ideértve a kölcsönzött munkavállalókat is), kötelesek belső visszaélés-bejelentési rendszert létrehozni és működtetni. A törvény számos fontos elvárást megfogalmaz a belső visszaélés-bejelentési rendszerekkel kapcsolatban, illetve előírja, hogy a potenciális bejelentők számára világos és könnyen közérthető tájékoztatást kell adni a rendszer működéséről.

A törvény fontos elemét képezik továbbá a visszaéléseket bejelentő személyek védelme érdekében meghozott szigorú előírások, amelyekkel a jogszabály biztosítani kívánja, hogy a bejelentőket ne érhesse munkajogi és egyéb hátrány a bejelentések megtétele miatt.

Miért előnyös a hatékony visszaélés-bejelentési rendszer a cégek számára, azon felül, hogy teljesítik a jogszabályi kötelezettségüket?

Egy hatékony és biztonságos rendszer arra ösztönzi a bejelentést fontolgató személyeket, hogy elsőként a cég belső bejelentési csatornáit vegyék igénybe, és ne a hatóságoknál indítsanak eljárásokat a cég ellen. Ha olyan bejelentési csatornák állnak a bejelentő személyek rendelkezésére, amelyekben a bejelentők megbíznak és amelyek hatékonyan működnek, akkor általánosságban elmondható, hogy a bejelentő személyek szívesebben folyamodnak a belső csatornákhoz. Ez különösen akkor igaz, ha a bejelentő személy úgy véli, hogy a jogsértést hatékonyan lehet kezelni az érintett szervezeten belül akár teljesen anonim módon is, és nem áll fenn a lelepleződés vagy megtorlás kockázata.

A jól működő rendszer a cégvezetők és tulajdonosok számára is hasznos, annak segítségével ugyanis fontos információkhoz juthatnak a vállalkozás működését érintő problémákról, kockázatokról. Megfelelő és gyors intézkedések révén a vállalkozás jelentős jogi kockázatokat tud elhárítani és bizonyos esetekben felesleges kiadásokat is meg tud spórolni pusztán abból adódóan is, hogy átszervezi a folyamatait, átalakítja személyi állományát, további ellenőrzéseket iktat be, stb. Ebből adódóan egy visszaélés-bejelentési rendszer megfelelő működtetése a kiadások csökkentésével, vállalkozás költségeinek optimalizálásával is járhat.

Kinek kötelező visszaélés-bejelentési rendszert létrehoznia?

A Bejelentővédelmi törvény alapján legalább 50 fő foglalkoztatotti létszám esetén minden vállalat köteles belső-visszaélési rendszer működtetésére. Foglalkoztatott alatt értjük a természetes személyeket, akik a foglalkoztató számára és annak irányítása alatt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében, ellenérték fejében tevékenységet végeznek.Fontos, hogy a kölcsönzött munkavállalókat is hozzá kell számítani a foglalkoztatotti létszámhoz.

Egyéb, a törvényben meghatározott speciális tevékenységet végző vállalkozások (többek között hitelintézetek, pénzügyi szolgáltatók, könyvvizsgálók, könyvelők, adótanácsadók, ügyvédi irodák, ingatlanügyletekkel kapcsolatos tevékenységet végző cégek, olaj- és gázipari cégek) esetében létszámtól függetlenül kötelező visszaélés-bejelentési rendszer működtetése.

Mely 50 fő alatti cégek számára kötelező visszaélés-bejelentési rendszert létrehozniuk?

Bizonyos esetekben akkor is kötelező a bejelentési rendszer működtetése, ha a foglalkoztatottak létszáma nem éri el az 50 főt. A Bejelentővédelmi törvény ezt a felsorolást nem tartalmazza, a lista a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (ismert rövidítése: Pmt.) 1. § (1) és (1a) bekezdésében található meg.

Ide tartoznak többek között a hitelintézetek, pénzügyi szolgáltatók, könyvvizsgálók, könyvelők, adótanácsadók, ügyvédi irodák, ingatlanügyletekkel kapcsolatos tevékenységet végző cégek, olaj- és gázipari cégek.

Mióta van hatályban a Bejelentővédelmi törvény?

A Bejelentővédelmi törvény 2023. július 24-én lépett hatályba és a 250 főt vagy annál több személyt foglalkoztató cégek számára azonnal, a törvény hatályba lépésének napjától kezdve alkalmazandóvá vált. A 250 főnél kevesebb személyt foglalkoztató vállalkozások számára a jogszabály türelmi időt határozott meg: a jogszabály 2023. december 17-től alkalmazandó az 50 és 249 fő közötti foglalkoztatotti létszámmal rendelkező szervezetek esetében.

Mi történik, ha a cégem (illetve bármely egyéb foglalkoztató) nem felel meg a Bejelentővédelmi törvény előírásainak?

A Bejelentővédelmi törvény betartásának vizsgálatát a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság végzi, és amennyiben úgy ítéli meg, hogy a visszaélés-bejelentési rendszer nem felel meg a jogszabályban rögzített előírásoknak, szankcióként figyelmeztetést, illetve, amennyiben hatósági eljárás során tárja fel a szabálysértést, úgy kötelezheti a foglalkoztatót a jogszabálysértés megszüntetésére, illetve határozatban állapíthatja meg a jogszabálysértés tényét.

A megfelelő visszaélés-bejelentési rendszer igazolása jelentőséggel bírhat számos egyéb területen is, pl. az ESG jogszabályi megfelelőség kapcsán, illetve beszállítói minősítés és vevői minősítő auditokkal összefüggésben. Az adatbiztonsági szempontból aggályos, vagy a GDPR alapelvi szintű elvárásait (pl. célhoz kötöttség elve, adattakarékosság elve, korlátozott tárolhatóság, integritás és bizalmas jelleg) nem teljesítő rendszerek és megoldások alkalmazása jelentős mértékű adatvédelmi bírságkockázattal jár.

Hogyan kell tájékoztatni a potenciális bejelentőket a visszaélés-bejelentési rendszerről és mit kell tartalmaznia a tájékoztatásnak?

Világos és könnyen hozzáférhető információt kell nyújtani a belső visszaélés-bejelentési rendszer működésére, a bejelentéssel kapcsolatos eljárásra, valamint a visszaélés-bejelentési rendszerekre és eljárásokra vonatkozóan is.

Fontos, hogy nem csak a munkavállalók számára kell hozzáférhetővé tenni a tájékoztatást, ugyanis a vállalatnak tájékoztatási kötelezettsége van a többi potenciális bejelentő irányába is. Könnyen hozzáférhetőnek minősül a tájékoztatás, ha például azt a weblapján helyezi el a vállalkozás.

A tájékoztatásnak nem csak a belső visszaélés-bejelentési rendszer működésére kell vonatkoznia, hanem annak ki kell terjednie az egyes állami szervek által létrehozott, elkülönített (azaz külső) visszaélés-bejelentési rendszerek működésére is. Nem szabad továbbá megfeledkezni a GDPR által elvárt adatkezelési tájékoztatásról sem. A Reportee csapata segít előállítani a jogszabálynak megfelelő tájékoztatásokat.

Ki tehet bejelentést a visszaélésekkel kapcsolatban?

Bejelentést tehetnek a foglalkoztatottak, a vállalkozással szerződéses kapcsolatban álló egyéni vállalkozók és egyéni cégek, a vállalkozás tekintetében tulajdonosi részesedéssel rendelkező személyek, valamint a vállalkozás ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületéhez tartozó személyek (ideértve, ha a szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött, vagy a szerződéses jogviszony már megszűnt), a vállalkozásnál tevékenységet végző gyakornokok és önkéntesek.

Ezen felül bejelentést tehetnek a vállalkozással szerződéses kapcsolatban álló vállalkozók, alvállalkozók, beszállítók, és az ezek irányítása alatt dolgozó személyek. Ezek a személyek akkor is tehetnek bejelentést, ha még csak a jogviszony létesítésére irányuló eljárás van folyamatban, vagy ha a jogviszonyuk már megszűnt.

Mi lehet bejelentés tárgya a visszaélés-bejelentési rendszerben?

A Bejelentővédelmi törvény alapján bejelentés tehető valamennyi jogellenes, vagy jogellenesnek feltételezett cselekmény, illetve egyéb visszaélés kapcsán. Be lehet jelenteni például adatvédelmi jogsértéseket, kiberbiztonságot veszélyeztető jogsértéseket, feltételezett csalásokat, gazdasági korrupciót, adózási szabályok megsértését, versenyjogi jogsértéseket, feltételezett kartellmegállapodásokat, diszkriminációt, munkahelyi zaklatást stb.

A termékbiztonság kapcsán a beszállítók kulcsszerepet játszhatnak a nem biztonságos termékekkel kapcsolatos esetleges tisztességtelen és tiltott gyártási, importálási és forgalmazási gyakorlat feltárásában. Érdekessége a magyar jogi szabályozásnak, hogy az sokkal bővebb körben teszi lehetővé a bejelentések megtételét, mint az Európai Uniós szabályozás. Az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 Irányelve (2019. október 23.) ugyanis csak az uniós jog bizonyos területeinek megsértésével kapcsolatos bejelentésekre vonatkozik (pl. termékbiztonság, termékfelelősség, közlekedésbiztonság, környezetvédelem, fogyasztóvédelem, magánélet és személyes adatok védelme, kiberbiztonság, társasági adó). A bejelentések eltérő köre az egyik érv a sok közül, amiért a magyar vállalkozásoknak indokolt a cégcosport többi, külföldi cégétől elkülönült, önálló bejelentő rendszert létrehozni.

Működtethető-e cégcsoportszintű, közös whistleblowing rendszer? Az anyavállalat bevonható-e a bejelentések kivizsgálásába?

Azon foglalkoztatók, amelyek legalább 50, de legfeljebb 249 személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztatnak, a belső visszaélés-bejelentési rendszert közösen is létrehozhatják. Ugyanakkor a 249 főnél több személyt foglalkoztató entitásnak saját visszaélés-bejelentési rendszert kell létrehoznia, függetlenül az adott jogi személy valamely vállalatcsoporthoz tartozásától.

Bár külső szolgáltatóként harmadik társaság elvileg bevonható lenne a kivizsgálásba, de a szigorú összeférhetetlenségi szabályok miatt – a megelőző öt éven belüli bármiféle megbízási jogviszony létének kizártsága – ez a cégcsoportok többsége esetén nem kínál valós alternatívát.

Mit jelent az ESG?

Az "ESG" rövidítés az "Environment, Social, Governance" kifejezésre utal, melyek a fenntarthatóság három fő területét jelölik. Az "Environment" a környezeti tényezőket takarja, a "Social" a társadalmi és emberi tényezőket, míg a "Governance" a vállalatirányítás kérdéseit érinti.

Az ESG szabályrendszer célja az, hogy a nagyvállalatok működése során nyomon kövesse a szűken vett pénzügyi kockázatokon kívül eső fenntarthatósági, környezeti, társadalmi és vállalatirányítási kockázatokat.Magyarországon a 2023. évi CVIII. törvény (közismert neve szerint: ESG törvény) és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény tartalmazza az ESG körébe tartozó kötelezettségeket.

Kikre vonatkozik az ESG?

Az ESG olyan nagyvállalatokra vonatkozik, amelyek esetén legalább kettő igaz a következő szempontokból: a vállalat mérlegfőösszege eléri a 10 milliárd forintot, az éves nettó árbevétele eléri a 20 milliárd forintot, az átlagosan foglalkoztatottak száma eléri a 250 főt.

Eltérő szabályok vonatkoznak a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatokra. Az ESG azokat a cégeket is érintheti, akik az ESG hatálya alá eső nagyvállalatok szerződéses partnerei, beszállítói, hiszen az ESG hatálya alá eső nagyvállalatok kötelesek átvilágítani a beszállítóikat a megadott fenntarthatósági szempontok szerint.

Mit értünk panaszkezelés alatt az ESG szabályozás szerint?

Az ESG megfelelés részeként az érintett vállalatoknak ki kell alakítaniuk egy belső vagy külső panaszkezelési rendszert, amely alkalmas arra, hogy azon keresztül bárki bejelentést tegyen társadalmi felelősségvállalási és környezeti kockázatokra, valamint társadalmi felelősségvállalással vagy környezetvédelemmel kapcsolatos kötelezettségek megsértésére vonatkozóan.

Az ESG törvény értelmében panaszkezelési rendszerként a 2023. évi XXV. törvény szerinti belső visszaélés-bejelentési rendszer is használható.
‍
A panaszkezelési rendszert a vállalkozás működtetheti saját maga, vagy igénybe vehet külső, független szolgáltatót. Amennyiben belső panaszkezelési rendszer mellett dönt a vállalkozás, úgy a feladat ellátásra ki kell jelölni egy munkavállalót vagy belső szervezeti egységet, aki/amely ezen feladatkörében nem utasítható. A belső panaszkezelési rendszer működtetője a feladatkörébe tartozó ügyeket más szervezeti egységektől elkülönülten köteles ellátni.

A Reportee mindkét esetre kínál megoldást. Belső rendszer felállítása esetén a Reportee segítségével vállalkozása könnyen és hatékonyan tudja kezelni az ESG tárgykörben tett bejelentéseket. Az ESG panaszkezelési rendszer egyszerű és gyors létrehozásával a Reportee leveszi az érintett cégek válláról a terhet ebben a kérdésben, így a vállalkozás több energiát tud fordítani az ESG adatszolgáltatási kötelezettség körébe eső további kötelezettségek teljesítésére. Amennyiben külső panaszkezelési rendszert kíván vállalkozása működtetni, szerződött szolgáltatóink e feladat ellátásában is tudnak segítséget nyújtani.

Mi lehet a bejelentés tárgya az ESG szabályozás hatálya alatt?

Azon vállalkozásoknál, akik az ESG szabályozás hatálya alá tartoznak, bárki tehet bejelentést a társadalmi felelősségvállalási és környezeti kockázatokra, valamint társadalmi felelősségvállalással vagy környezetvédelemmel kapcsolatos kötelezettségek megsértésére vonatkozóan.

Mi az az ESG-pontszám?

Az ESG-pontszám egy adott vállalatnak a fenntarthatósági kérdések kapcsán elért teljesítményét értékeli objektív szempontok alapján.

ESG-pontszámot Magyarországon a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága által akkreditált ESG minősítők jogosultak elkészíteni. Az ESG-pontszámok alapvető eszközt jelentenek a nagyvállalatok és befektetők részére is a potenciális beszállítók, illetve a cégek fenntarthatósági és etikai teljesítményének értékeléséhez.

Külföldi tapasztatok alapján a pontszámok általában 0 és 100 között mozognak, az 50 alatti pontszámot viszonylag csekélynek, a 70 feletti értéket pedig jellemzően jó értékelést jelent. A panaszkezelési rendszer megléte és megfelelő működtetése segíti a magasabb ESG pontszám elérését, mivel a panaszkezelési rendszer létrehozása alapvető ESG kötelezettségnek minősül.

Gyakran ismételt kérdések

Próbálja ki ingyen a Reportee-t!

Regisztráljon a várólistánkra

Form styling