Ki tehet bejelentést a visszaélésekkel kapcsolatban?
Bejelentést tehetnek a foglalkoztatottak, a vállalkozással szerződéses kapcsolatban álló egyéni vállalkozók és egyéni cégek, a vállalkozás tekintetében tulajdonosi részesedéssel rendelkező személyek, valamint a vállalkozás ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületéhez tartozó személyek (ideértve, ha a szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött, vagy a szerződéses jogviszony már megszűnt), a vállalkozásnál tevékenységet végző gyakornokok és önkéntesek. Ezen felül bejelentést tehetnek a vállalkozással szerződéses kapcsolatban álló vállalkozók, alvállalkozók, beszállítók, és az ezek irányítása alatt dolgozó személyek. Ezek a személyek akkor is tehetnek bejelentést, ha még csak a jogviszony létesítésére irányuló eljárás van folyamatban, vagy ha a jogviszonyuk már megszűnt.
Mi lehet bejelentés tárgya a visszaélés-bejelentési rendszerben?
A Bejelentővédelmi törvény alapján bejelentés tehető valamennyi jogellenes, vagy jogellenesnek feltételezett cselekmény, illetve egyéb visszaélés kapcsán. Be lehet jelenteni például adatvédelmi jogsértéseket, kiberbiztonságot veszélyeztető jogsértéseket, feltételezett csalásokat, gazdasági korrupciót, adózási szabályok megsértését, versenyjogi jogsértéseket, feltételezett kartellmegállapodásokat, diszkriminációt, munkahelyi zaklatást stb. A termékbiztonság kapcsán a beszállítók kulcsszerepet játszhatnak a nem biztonságos termékekkel kapcsolatos esetleges tisztességtelen és tiltott gyártási, importálási és forgalmazási gyakorlat feltárásában. Érdekessége a magyar jogi szabályozásnak, hogy az sokkal bővebb körben teszi lehetővé a bejelentések megtételét, mint az Európai Uniós szabályozás. Az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 Irányelve (2019. október 23.) ugyanis csak az uniós jog bizonyos területeinek megsértésével kapcsolatos bejelentésekre vonatkozik (pl. termékbiztonság, termékfelelősség, közlekedésbiztonság, környezetvédelem, fogyasztóvédelem, magánélet és személyes adatok védelme, kiberbiztonság, társasági adó). A bejelentések eltérő köre az egyik érv a sok közül, amiért a magyar vállalkozásoknak indokolt a cégcosport többi, külföldi cégétől elkülönült, önálló bejelentő rendszert létrehozni.
Köteles a bejelentő bizonyítékot szolgáltatni?
A bejelentő nem köteles bizonyítékot szolgáltatni (az európai uniós Irányelv preambulumbekezdése rögzíti: „indokolt védelmet nyújtani olyan személyeknek is, akik ugyan nem bocsátanak rendelkezésre pozitív bizonyítékot, azonban megalapozott aggályokra és gyanúra mutatnak rá.”).
Ki fogja kivizsgálni a bejelentést és szervezeten belül ki férhet hozzá a bejelentésben foglaltakhoz, illetve a bejelentő személyes adataihoz?
A bejelentő személy, illetve a bejelentésben érintett személy személyazonosságának bizalmas jellegét biztosítani kell. A bejelentő, illetve a bejelentésben érintett személy személyazonosságát a vizsgálatra kijelölt személyek körén túl (az illető kifejezett beleegyezése nélkül) más nem ismerheti meg. Ez minden olyan egyéb információra is vonatkozik, amelyből közvetlenül vagy közvetve kikövetkeztethető a bejelentő személyazonossága. Fontos, hogy a fenti előírásokat nem csak a névtelen bejelentések esetén kell biztosítani. A névvel megtett bejelentések esetén is fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a személyes adatokhoz hozzáférő személyi kört csak a szükséges és indokolt személyekre szűkítsük.
Mi a teendő, ha anonim bejelentés érkezik?
A névtelen bejelentéseket a vállalkozás nem köteles érdemben kivizsgálni, azonban megteheti, hogy az anonim bejelentéseket is kivizsgálja. Ha utóbb kiderül a névtelen bejelentést tevő személyazonossága, akkor őt is megilleti a törvény szerinti védelem.
Mi a vizsgálat menete?
Alapesetben a bejelentések kivizsgálására 30 nap áll rendelkezésre, amely indokolt esetben meghosszabbítható. A vizsgálat a hosszabbítással együtt sem haladhatja meg a 3 hónapot. A kivizsgálás során értékelni kell a bejelentésben foglalt körülmények helytállóságát, és meg kell hozni azokat az intézkedéseket, amelyek alkalmasak a visszaélések orvoslására. Ha a bejelentés alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, akkor intézkedni kell a feljelentés megtételéről.
Hogyan kell kapcsolatot tartani a bejelentővel?
A bejelentés kivizsgálásáról vagy annak mellőzéséről és a mellőzés indokáról, a bejelentés kivizsgálásának az eredményéről, a megtett vagy tervezett intézkedésekről a bejelentőt írásban (ideértve az elektronikus utat) tájékoztatni kell, amennyiben a bejelentő megadta az elérhetőségeit, vagy a visszaélés-bejelentési rendszer alkalmas arra, hogy a vizsgáló abban az esetben is kommunikáljon a bejelentővel, ha az nem adta meg az elérhetőségét.
A bejelentéssel érintett személyt/személyeket kell tájékoztatni?
Igen, a bejelentésben érintett személyt is tájékoztatni kell a bejelentésről és a személyes adatai védelmével kapcsolatban őt megillető jogokról, továbbá lehetőséget kell adni a bejelentéssel érintett személy számára az álláspontja kifejtésére. Arról nem kell (sőt, nem is szabad) tájékoztatni, hogy ki tette a bejelentést. Kivételesen később is megtörténhet a tájékoztatás, ha az azonnali tájékoztatás meghiúsítaná a bejelentés kivizsgálását.
Hogyan kell eljárni, ha a vizsgálat szerint a bejelentés nem megalapozott?
Ha a lefolytatott vizsgálat szerint a bejelentés megalapozatlan, vagy további intézkedés megtétele nem szükséges, úgy az eljárás egy vizsgálati jegyzőkönyv készítése mellett lezárható. A bejelentőt ez esetben is tájékoztatni kell.
Köteles a vállalkozás intézkedéseket hozni, ha a vizsgálat szerint a bejelentés megalapozott?
Ha a vizsgálat során bebizonyosodik a bejelentés megalapozottsága, akkor meg kell tenni a szükséges munkajogi, illetve egyéb intézkedéseket, továbbá, ha bűncselekmény gyanúja merül fel, feljelentést is kell tenni.
Mit jelent az, hogy a bejelentőt nem érheti hátrány?
A bejelentő személyét nem érheti semmilyen hátrányos intézkedés a bejelentés megtétele miatt (pl. munkaviszony vagy üzleti kapcsolat megszüntetése vagy egyéb hátrányos megkülönböztetés, ideértve pl. az alkalmazottat megillető bónusz csökkentését, az alkalmazott áthelyezését, munkaidőbeosztásának hátrányos megváltoztatását stb.). Minden ilyen intézkedés jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként – a bejelentés hiányában – az jogszerű lenne. Ha a bejelentő bizonyítja, hogy a bejelentést jogszerűen tette meg, akkor vélelmezni kell, hogy a vele szemben alkalmazott hátrányos intézkedésre a bejelentés miatt került sor. Mindez azt jelenti, hogy a hátrányos intézkedést hozó személyt terheli annak bizonyítása, hogy a hátrányos intézkedés megtételére alapos indokkal került sor és azt nincs összefüggésben a bejelentés megtételével. Az, hogy a bejelentés megtételére jogszerűen került sor, nem feltétlenül azt jelenti, hogy a bejelentés valós volt és helytálló. Az, hogy a bejelentés megtételére jogszerűen került sor, mindössze azt jelenti, hogy a bejelentő alapos okkal feltételezte, hogy a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, általa bejelentett információ a bejelentés időpontjában valós volt.
Továbbíthatóak a bejelentések a cégcsoport más cégének, fenntartónak, tulajdonos szervnek, intézménynek?
A bejelentéssel érintett személyeknek, valamint a bejelentőnek a bejelentés kivizsgálásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatai kizárólag a bejelentés kivizsgálása és a bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslása vagy megszüntetése céljából kezelhetők, és kizárólag a bejelentés kivizsgálásában közreműködő bejelentővédelmi ügyvéd, illetve külső szervezet részére továbbíthatóak. Mindez azt jelenti, hogy a bejelentések nem továbbíthatóak a cégcsoport más cégének, illetve egyéb entitásnak (pl. fenntartó, tulajdonos szerv, intézmény), kivéve, ha a 250 fő alatti foglalkoztatotti létszámmal rendelkező vállalkozások közösen működtetnek bejelentő rendszert, vagy ha a cégcsoport más vállalkozása (fenntartó, egyéb kapcsolódó intézmény) külső szolgáltatóként vesz részt a folyamatban. Ugyanakkor ez utóbbi megoldás életszerűtlen, figyelembe véve a szigorú összeférhetetlenségi szabályokat (a megelőző öt éven belüli bármiféle megbízási jogviszony létének kizártsága). Ez utóbbi esetekben is fokozott figyelmet kell fordítani a bizalmasságra vonatkozó követelmények betartására, azaz, csak a vizsgálat lefolytatásában részt vevő személyek ismerhetik meg a bejelentések adatait, és csakis a vizsgálat lefolytatásához szükséges mértékben.
